Rajzok vagy festmények másolása rengeteg tanulsággal bír egy kezdő számára. Rákényszerít, hogy azt lásd amit az eredeti alkotó látott. Mindez akkora élményt ad, ami tartósan rögzül az ember vizuális memóriájában. Így a lemásolt képek az emlékezetünk állandó elemeivé válnak. Ezért fontos, hogy mindig valódi nagy mesterek munkáit másold!

Profi másolók:

Itt kell megjegyeznem, hogy a profi másolók nem hamisítók, mert nem a kiválasztott művész életművét hígítják a munkájukkal. Anyag, vagy méretbeli különbséggel, saját szignóval készítik a másolatokat. Nemegyszer jól láthatóan feltüntetve, hogy reprodukcióról van szó.

A képek hamisítása bűncselekmény! Másolásuk viszont nem. (Bővebben: ITT! és ITT!)

A képek másolásakor nem a végeredmény a lényeg hanem maga a folyamat, aminek során létrejön a másolat. Tehát itt is igaz az a mondás, hogy az út bejárásakor nem a megérkezés a fontos, hanem az út maga.

Az ambidextrous kétkezességet jelent. Esetünkben mindkét kezével egyformán ügyes rajzolóról van szó.

Egy alkalommal egy kakas megfestésére kapott megrendelést. Hónapokkal később, amikor a megbízó megjelent, hogy a képet átvegye, Hokuszai csak annyit mondott: „Még nem készült el a kép.” A türelmes megrendelő újra és újra eljött, de a válasz mindig ugyanaz volt. Végül, tíz év múltán, amikor a megrendelő újra megjelent, Hokuszai kitett egy üres vásznat, és néhány másodperc alatt megfestette a kakast. A megrendelő értetlenül nézte a képet: „Miért kellett erre tíz évet várni, ha néhány másodperc alatt elkészült?” Hokuszai ekkor kinyitotta műtermének ajtaját, ahol több száz kakasfestmény sorakozott. „Most már bármikor meg tudom festeni” – válaszolta.

(Cikk forrása: ITT!, Kacusika Hokuszai-ról bővebben: ITT!)

Gondolatok Dr. S Nagy Katalin cikke nyomán. (Eredeti írás: ITT!) 

Az emberi lény képi gondolkodásának kialakulása és fejlődése egy rendkívül ősi és kényes folyamat. Egy 3-5 éves gyermek számára a rajz a természetes kifejező eszköz, a kép az adekvát nyelv. Egy 6-7 éves a képek révén tájékozódik. Egy 9-10 éves viszont már elutasítja a rajzolást. A sík helyett a tér az intellektuális gondolkodás a logika elemei érdeklik. Olvasni kezd, mesehallgatóból önálló irodalomfogyasztóvá válik. Elképzeli a szereplőket. Valóságos tapasztalatai és a saját fantáziavilága segítségével értelmezi a világot. Egy személyes, szabad és gazdag asszociációs gondolkodásmód alakul ki. Ez a folyamat a képi gondolkodásunk természetes folyamata volt.
Ma ez már közel sem így zajlik. Az eredmény pedig több mint lesújtó. Korunk gyermekei észrevétlenül magukra húznak egy sémákhoz kötött képi gondolkodást. Amit kénytelenek egész életükben cipelni. A képi gondolkodás kialakulásának folyamatában helyet kap a televízió a film a mozi a képregény és az internet is. Ezen médiumok előre legyártott, valódi képekkel árasztják el a nézőt.Ezek a képek sémákhoz kötöttek, sekélyesek, személytelenek. Elveszik a gyermektől a képzeletbeli képteremtés lehetőségét.Informálnak és rengeteg közhasznú ismerethez juttatnak ugyan, de milyen áron?! A szájbarágóan, agyonmagyarázóan túlképesítettség elszegényíti, majd idővel megöli a képzeletvilágot. Semmit nem hagy a néző szabadságaként. A tömegkommunikációs eszközök többnyire ugyanazt és ugyanúgy közvetítik. Így nem alakul ki a személyes, szabad, gazdag és értékes asszociációs gondolkodásmódja gyermekeinknek. Kialakul viszont egy erősen sémákhoz kötött, csupán értékmorzsákat tartalmazó. Pedig az információs társadalmunk (mint a történelem során eddig minden társadalom) pontosan a szabadságot igényli.

Figyeld meg a két asztallapot! Melyik a hosszabb?

(A kép forrása: Roger N. Sephard, A látó elme című könyve.)

Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a két asztallap egyenlő hosszúságú és szélességű. (Ha nem hiszed, mérd le!) Ez a példa jól mutatja az azonos méretek hibás észlelését. A távolság hat a formák látszólagos méretére. Mindez konkrétan múltbeli ismeretünkből és tapasztalatunkból fakad.

Az optikai csalódások az objektív valóságtól eltérő, vizuálisan észlelt képek. Típusai:

1. Fiziológiai illúziók: mint a ragyogó fényeket követő utóképek (feltételes perceptuális utóhatás).
2. Kognitív illúziók: kettős jelentésű illúziók, torzító illúziók, paradox illúziók, képzelt illúziók (hallucinációk).
A kognitív illúziók magyarázatai: perceptuális szervezés, mélység- és mozgásészlelés, szín- és fényerő állandóságok, tárgyállandóság, jövő észlelés. (További információ: ITT!)

Az alábbi video egy érdekes kísérlet. A képernyő közepén lévő szálkeresztet kell nézni miközben pörögnek a képek a szemünk előtt. Ha nem mozdítjuk a szemünket a keresztről, akkor szörnyeket, orkokat, trollokat, küklopszokat vélünk látni az arcok helyett. Íme: 

A jelenség magyarázata abban keresendő, hogy a két szemünk elé adott időben két különböző kép kerül. Agyunk nem képes ebből értelmes információt lefordítani, ezért valójában nem szörnyeket, hanem értelmetlen képeket látunk.